“Bár nem maradhat mindig mindenki velünk az életünk végezetéig, mégse légy szomorú. Gondolj ajándékként minden egyes pillanatra, amit együtt tölthettek és amelyből mindketten töltekezhettek. Ne rontsd el holmi aggódással a jövő miatt. Csak a jelenben lehet megélni minden felemelő pillanatot. Meddig fog tartani? Ki tudja. Talán az idők végezetéig vagy csak öt percig. De ezt abban a pillanatban nem tudhatod. Kár lenne ezen aggódnod. Inkább merd megélni azt, amit lelki társad megmutat neked. És légy hálás, hogy a Sors úgy alakította életeteket, hogy találkozhattatok, hiszen ez egy megszentelt találkozás, amire hálával a szívedben emlékezhetsz bármikor. Az érzés pedig, amit adtatok egymásnak örökké veletek marad.”